20.Rész

-Momo...-kezdte Jin a magyarázkodást, de félbeszakítottam.
-Jin... Ennek semmi értelme! Elhívsz magadhoz, utána pedig elmész?-értetlenkedtem még nyugodtan.
-Sztem' mi kimegyünk...-mondta Koki és kifáradtak a szobából, becsukva maguk mögött az ajtót.
-Tudom... De...
-Nincsen semmilyen "de"...-szakítottam félbe ismét.
-Ha végighallgatnál, elmondanám, hogy mi a "de"!-mondta, kicsit ingerültebben. Amikor már befogtam a pofám, elkezdte megint a magyarázkodást.-1 hét múlva megyek és 2 hét múlva jövök vissza! Tudod! "Aki szeret, az visszajön hozzád!"
-Nem! Aki szeret, az el sem hagy!-javítottam ki, mire egy kicsit elgondolkozott.-Nem azt mondom, hogy ne menj, mert ez jó nyelvtanulás céljából, csak... Rólam megfeledkeztél... Mit csinálok 2 hétig nélküled? És hol?
-Nem tudom...-sóhajtott.
-És a Gokusen-nel mi lesz?
-Nem tudom...
-Akkor mit tudsz?
-Elmondjam?-nézett rám tök komolyan.
-Igen kérlek...-bújtam oda hozzá szomorúan, hátha az az infó jól jön majd, amit mond.
-Azt, hogy szeretlek...-puszilta meg a homlokom.-És minden rendben lesz... Majd kitalálunk valamit... Ne izgulj!
-Oké.-öleltem szorosabban.
-I love you!-mondta angolul Jin, egész jó kiejtéssel.
-Me too!-nyújtottam ki a nyelvem. Jin hirtelen kibújt a karjaim közül, odament az ajtóhoz és kinyitotta. Kameék egymásra estek.
-Szióóóóókaaaa!-mondta kínosan Ueda.
-Mondtam, hogy ez szar ötlet.-mászott ki Junno alól Kame. Miután kijutott megnézte a körmét (amin fekete körömlakk volt!!!), hogy még rajta maradt-e a lakk.
-Így marhára úgy nézel ki mint egy csaj, aki elesett és azt nézi, hogy nem tört-e le a körme.-mondtam röhögve, majd mindenki helyeselt.
-Jól van na! 1 órába telt mire a bal kezemet kilakkoztam!-"dúlt-fúlt" Kame.
-És én végignéztem!-nézett maga elé Maru elszörnyedve.
-Ja! És ez a rohadék nem segített!-nevetett Kame.
-Hé! Pasiból vagyok!-mondta Maru.
-Szerinted én nem?
-Öööö... Őszinte legyek vagy bunkó?
-Őszinte, légy szíves.
-Ha lakkozod a körmöd, akkor enyhén langyinak néznek az emberek...
-Ja...-nevettem fel.
-Ezt pont az mondja, akinek a bandájában az összes pasi a Cry-ban olyan szinten kihúzta a szemét... És érdekes, hogy rajtad nem is volt semmilyen smink!-mondta Junno.
-Hát... Igen... Én soha sem szoktam sminket felrakni... Hiába próbálják rám erőszakolni, vagy lemosom, vagy egyáltalán nem is sikerül nekik...-mondtam.
-Véleményem szerint, neked nem is kell smink!-nézett rám Ueda.
-Miért?
-Mert smink nélkül is szép vagy!-mondták egyszerre. 
-Ez nem is igaz...-pirultam el.
-Dehogyisnem!-bólogatott hevesen Koki.
-Azt mondjátok?-a színemet már egy rák is megirigyelte volna.
-Nem... Hazudtunk... Szerinted?-értetlenkedett Kame.
-Juuuuj! Köszi srácok!-takartam el az arcomat.
-Mennyi az idő?-kérdezte Jin.
-9. Mert?-mondta Koki.
-Mert álmos vagyok...
-Tényleg?-értetlenkedett Ueda.
-Tudod Ueda! Alig aludtak az éjjel!-mondta perverzül Kame.
-Nem tudom... Mondjátok eeeeeeel!-kérlelt minket.
-Nem! Ehhez még kicsi vagy!-rendezte le ennyivel Junno.
-Jaj de perverzek vagyunk mostanság!-lepődtem meg.
-A legjobbtól tanultuk!-mondta Jin arra célozva, hogy régebben én is perverz voltam...
-Miben a legjobb?-tért vissza a régebbi elmém. Erre a kérdésre -Uedán kívül- mindenki "húúúúúú"-zott egyet.
-A...-a többit már a fülembe súgta. Gondolom tudjátok, hogy mit. ;)
-Ezt úgy mondtad, mintha már annyi lánnyal lettél már volna együtt.-röhögtem.
-Honnan tudod, hogy nem?-kérdezte Maru kacsintva.
-Ugye nem?-fagyott az arcomra a mosoly, de attól függetlenül még mosolyogtam.
-Nem... Nyugi.-puszilta meg az arcomat Jin.
-Vagy mégis?-nevetett Junno.
-Hagyjatok máááár! Ne zavarjatok össze!-fogtam a fejem.
-Oké.-húzott közelebb magához Jin.
-De ugye nem?-kérdeztem suttogva.
-Nem! Nyuuuuuugiiii!-ismételte meg azt amit nemrég mondott.
-Rendben...-sóhajtottam halkan, miközben a mellkasára hajtottam a fejem, ő pedig elkezdte simogatni a hajam.-Álmos vagyok.-mondtam már hangosan.
-Akkor szerintem megyünk...-jelentette ki Jin.
-Oké! Sziasztok!-köszöntek el.
-Sziasztok!-mászott le Jin a fán.
-Sziasztok!-köszöntem én is.-Miért te mentél előbb?
-Te ezt nem értheted!-vágta rá Koki.
-Miért?-kérdeztem.
-Pasi logika!-kacsintott Jin. Mindegy... Majd meglátom, hogy mi az a "Pasi logika".
Amint leértem és megfordultam, láttam, hogy Jin a seggemet stírölte.
-Ne mááár! Ez a "Pasi logika"?-érdeklődtem.
-Mi?-zökkent ki a bámulásból.
-Hallod! Ez szemétség!
-Hát... Igen... De a fiúknak jó!
-Akkor ezért mondtad, hogy mögöttem kellett volna jönnöd?
-Ööö... Igen...
-Ez köcsögség!
-Ez van... De ha megtudom, hogy más srác a seggedet bámulja, nem lesz annak jó vége!-kacsintott.
-Öööööö...
-Ö?-nézett rám érdekesen.
-Néha az MBLAQ tagjai próbákon megkérnek, hogy álljak eléjük, mert ők nem tudják. És amikor megmutatom nekik, mindig elbambulnak...-gondolkoztam.-Most már tudom, hogy miért...
-Na... Csak fussak össze velük!-mondta, én meg kinyújtottam rá a nyelvem.

*Otthon, ágyban fekve*
-Van egy jó ötletem!-ült fel Jin.
-És pedig?-kérdeztem én is felülve.
-Gyere el velem Amerikába!
-Mi?
-Gyere el velem Amerikába!-ismételte meg.
-Az tök olyan lenne, mintha poggyász lennék!-értetlenkedtem.
-Igen... De akkor legalább együtt lennénk!-csókolt meg.
-Rendben!-egyeztem bele mosolyogva.-De akkor át kéne ugranunk Koreába.
-Öööö... Oké... Miért is?-kérdezte.
-Mert szólnom kell Rainnek, hogy nagyon sokáig fogok maradni...
-Áh... Értem.-feküdt vissza, én pedig a mellkasára dőltem és ő ismét elkezdte simogatni a hajam.-Jó, hogy ez eszembe jutott, mert nem bírtam volna ki nélküled 2 hetet.
-Nekem mondod? Azt sem tudom, hogy azt a 2 évet, hogyan bírtam ki...-mondtam.-Ja! Megvan! Egész végig a facebook adatlapodat nézegettem!
-Akkor, jó, mert én is a tiédet.-nevetett fel.
-Szeretlek!-könyököltem fel.
-Én is téged, de azért kimásznál a tüdőmből?-kérdezte, nekem meg fel sem tűnt, hogy véletlenül a tüdejébe könyököltem.
-Oh... Bocsi.-"másztam ki a tüdejéből".
-Áh! Semmi baj!-csókolt meg hosszasan. Hirtelen megcsörrent a telefonom. Megnéztem, hogy ki hív. HyunAh volt.
-Uh... Ne haragudj de ezt fel kell vennem!-mondtam, mire Jin intett, hogy csak nyugodtan.-Szia!-köszöntem koreaiul.
-Szia csajsziii!-üdvözölt izgatottan.-Mizu?
-Semmi. Veled?
-Képzeld! a 4minutes tagja lettem!-mondta.
-Áááá! Az király!-kezdtem sikítozni, és hallottam, hogy HyunAh is (millió respekt Jinnek, hogy nem vitt elmegyógyintézetbe).
-Majd csinálunk együtt egy számot?
-Természetesen! Figyi. Hamarosan megyek vissza, és nem egyedül. Meg nem is maradunk sokáig.
-Ne máár! Lecserélsz?-"sértődött" meg.
-Hát... Igazából...-néztem Jinre, aki a hátamat kezdte simogatni (?).-Egy fiúval megyek.
-MI?! KOMOLYAN?-sikongatott.
-Igen!
-Mi a neve?
-Akanishi Jin.-amint kimondtam a nevét, Jin felkapta a fejét, HyunAh pedig pötyögött valamit a számítógépén. Gondolom rá googlizott.
-Wow!-lepődött meg.-Nagyon dögi!
-Tudom...
-Most is együtt vagytok?
-Aha.-néztem megint Jinre.
-Húúúú. És?-hát ez hihetetlen! Mindenki ilyen perverz?
-Mi és?
-Hát... Megzavartam valamit?
-Nem igazán.
-Mit csináltatok?
-Csak csókolóztunk.
-Oh...-keseredett el.-Mindegy! Majd még faggatlak! És az álompasidat is!
-Ha addigra megtanulsz japánul...
-Angolul tud?
-Aha. De a te angoltudásoddal sokat érsz vele!-kezdtem cukkolni.
-Jól van na! Nem tehetek róla, hogy minden angol órán aludtam! Tök fárasztó volt!-mondta.
-Jó... Majd fordítok neked...
-Köszi! Leköteleznél!
-Nincs mit.-mosolyodtam el.
-Na leteszem csibikéim! Sziasztok! 
-Oké nyuszika!-nevettem.-Szia!
-Oh! És üzenem ennek a Jinnek, hogyha egyszer is megbánt téged neki annyi!
-Húha! Bekeményítettünk?
-Aha! Na szia szívem!
-Szia!-tettem le.
-Ki volt az?-kérdezte Jin közelebb húzva magához.
-HyunAh.-mosolyodtam el.
-És mihez kellett a nevem?
-Csak megkérdezte, hogy ki az a srác akivel menni fogok Koreába.
-Aha...
-Oh... És üzent neked valamit!
-Na?
-Azt mondta, hogyha egyszer is megbántasz, akkor neked annyi!
-Én pedig azt üzenem neki, hogy soha sem foglak megbántani!
-Rendben.-csuktam be a szemem. Kicsit érdekesen nézhettünk ki. Egy egész kört formáltunk. Mindketten kiflik voltunk.-Jó éjszakát Jin!-adtam egy puszit a szájára.
-Jó éjszakát Szerelmem!-hangsúlyozta ki az utolsó szót.

*Koreában*
Végre! Koreában! Bemutathatom Jinnek az MBLAQ-et és HyunAh-t. A terv az volt, hogy itt szállunk át, és 1 napot kell várni a repcsire. Szóval nem szabad sokat szöszmötölni. Először elmentünk HyunAh-hoz.
-Szia!-ugrottunk szó szerint egymás nyakába az ajtóban.-Gyertek be!-vezetett be minket.
-HyunAh, ő Akanishi Jin.-kezdtem koreaiul.-Akanishi Jin, ő HyunAh.-fejeztem be japánul.
-Szia! Sokat hallottam már rólad!-mondta HyunAh egész jó angol kiejtéssel.
-Én is rólad!-vágta rá Jin.
-Oké... Akkor szerintem állapodjunk meg az angolban.-ajánlottam fel angolul.
-Rendben.-mondták egyszerre. Jól elbeszélgettünk, de sajnos mennünk kellet.
-Oké! Következő állomás a Rain központos cucc, mert tuti, hogy az MBLAQ is ott van.-indultunk el kézen fogva. Laza 15 perces séta volt. Na, jó... 10 perc lett volna, ha nem állunk meg egy-egy helyen csókolózni. :)
-Szia!-köszöntem Rainnek. Jint kint hagytam a folyosón.
-Oh! Szia!-mosolygott Rain.
-Figyi Rain. Nem lenne probléma, ha esetleg kicsit...-itt megakadtam és variáltam.-nagyon sokáig nem lennék itt?
-Hát... Igazából ezt nem velem kéne megbeszélned, hanem az MBLAQ-el.
-Oké. De te beleegyezel?-kérdeztem.
-Aha.-mosolygott.-Na! Futás a többiekhez!
-Köszi!-mentem oda hozzá és öleltem meg.-Szia!
-Szi.!-köszönt, de csak az elejét hallottam, mert közben kimentem az irodájából.
-Na! Mehetünk az MBLAQ-hez!-mondtam Jinnek.
-Hurrá! Alig várom!-mondta cinikusan.
Gyorsan felmentünk a gyakorlóterembe. Természetesen az MBLAQ próbált.
-Szia Momo!-köszöntek. Ismét kint hagytam Jint. Nem volt kedve találkozni velük, mert Mir is ott van.
-Sziasztok!-öleltem meg mindenkit.-Figyeljetek... Tovább maradnék Japánban. És hát most megyünk Amerikába...
-Kivel?-kérdezte Mir.
-Jinnel.-mondtam félve.
-Áh értem...
-Húúú! Majd egyszer, ha Japánban turnézunk, bemutatom nektek a Kat-Tun-t! Nagyon jó csapat. Sokat lehet velük hülyéskedni.-áradoztam a Kat-Tun-ról.
-Aha. Most is náluk vagy?-érdeklődött G.O mosolyogva. Hát... Igazából Miren kívül mindenki mosolygott.
-Igen. Na? Megengeditek?-kérdeztem visszatérve a témára.
-Persze! Hogy lehet neked nemet mondani?-puszilta meg a homlokomat Joon.
-Wííí! Köszi!-tapsikoltam.-Képzeljétek, mondták a Kat-Tun-osok, hogy majd csinálunk együtt zenéket.
-Az szuper!-bólogatott Seung Ho.
-Ja!-értett egyet Thunder.
-Nekünk mennünk kell! Szia!-adtak sorba puszit a homlokomra. Kivéve Mir. Ő még bent maradt.
-Tényleg olyan jó csapat lenne a Kat-Tun?-kérdezte.
-Aha!
-Akkor miért nem annak a tagja vagy?
-Mert már az MBLAQ-ben vagyok.
-Nem úgy látszik! Eldönthetnéd már, hogy ők, vagy mi!-viharzott ki a teremből Mir.
-Miaú!-formáztam macska tappancsot a kezemből.
-Hol lesz a szállásunk?-kérdeztem Jintől, már a termen kívül.
-Repülőtéren fogunk aludni.-mondta.
-Értem! Az kiráály!-öleltem magamhoz. Nem tudhatja meg, hogy mi történt bent. Mir már így is kihúzta nála a gyufát...